Fekete cs�t�rt�k ut�n sz�rke p�ntek A p�nteki keresked�sben a BUX-zuhan�s folytat�dott, �s a nap v�g�re 3,07 sz�zal�kos cs�kken�s ut�n 20 405 ponton z�rt az index. A vezet� r�szv�nyek k�z�l az OTP bukott a legnagyobbat, 5,3 sz�zal�kot , 7250 forinton fejezte be a keresked�st. Az Egis 2,1 sz�zal�kot emelkedett, 18 780 forinton z�rt. A BorsodChem 0,9 sz�zal�kot vesztett �rt�k�b�l, 2171 forinton z�rt. A Magyar Telekom �s a Mol r�szv�nyei is cs�kkentek 1,4 �s 2,6 sz�zal�kkal. A Richter r�szv�nyei 34 200 forinton z�rtak, miut�n 2,7 sz�zal�kot estek. A bankk�zi devizapiacon a p�nteki nap els� fel�ben gyeng�lt, majd d�lut�n sokat ledolgozott vesztes�g�b�l a forint. Z�r�skor 252,80/90 forinton jegyezt�k az eur�t, ami 80 fill�rrel magasabb a cs�t�rt�ki �rfolyamn�l. A nap folyam�n sz�les s�vban, 252,8-255,1 forint k�z�tt ingadozott az eur�, londoni bankh�zak elad�sa a nap folyam�n 254 forintig is eljuttatta az �rfolyamot.

Kapcsol�d� t�m�k �ri�sit ugrott az amerikai infl�ci� M�lyrep�l�sbe vitt a t�kekivon�s

A r�szv�nyindex es�s�vel p�rhuzamosan a forint is tov�bb gyeng�lt p�nteken a r�gi� valut�ival egy�tt. Glob�lis elad�si hull�m vette kezdet�t – mondta el k�rd�s�nkre Barcza Gy�rgy, az ING elemz�je – ez �rezteti hat�s�t valamennyi fontosabb fejl�d� r�szv�ny- �s devizapiacon. Nem lehet ugyanakkor egy�rtelm�en trendfordul�r�l besz�lni az elemz� szerint, de az biztos, hogy egy l�p�ssel k�zelebb ker�lt�nk a fordul�ponthoz. 

Az amerikai �s eur�pai kamatemel�si v�rakoz�sok k�vetkezt�ben m�r kev�sb� t�nnek vonz�nak a felt�rekv� t�rs�gek, amelyek az ut�bbi h�napokban rendre fel is �raz�dtak, �gy a mostani korrekci�t r�szben a profitrealiz�l�ssal is lehet magyar�zni. Ugyan�gy v�lte k�rd�s�nkre Sarkadi Szab� Korn�l, a Raiffeisen elemz�je, azt azonban egyik piaci szak�rt� sem pr�b�lta megj�solni, hogy a lejtmenet meddig tart.

Tov�bbi zuhan�s j�het

Suppan Gergely, a Takar�kbank elemz�je az MTI-nek elmondta, hogy amennyiben az amerikai 10 �ves �llampap�rok hozama tov�bb emelkedik, folytat�dhat az elad�s a k�z�p-eur�pai piacokon. Hozz�tette: az elad�si kedvet n�velheti az amerikai infl�ci�s adat is, A p�nteken kora d�lut�n nyilv�noss�gra hozott szeptemberi amerikai infl�ci�s adat is n�velhette az elad�si kedvet, miut�n az l�nyegesen rosszabb lett a 0,9 sz�zal�kos konszenzusn�l.

A CIB Bank elemz�se szerint a cs�kken� kock�zatv�llal�si kedv �s a n�vekv� amerikai 10 �ves hozamok miatt a befektet�k elkezdt�k realiz�lni profitjaikat az am�gy meglehet�sen t�l�rt�kelt piacokon. Ha ez a tendencia folytat�dik, �s az a t�ke, amely kor�bban t�rt�nelmi cs�csokra emelte az �rfolyamot, most ink�bb kifel� �ramlik, akkor tov�bbi jelent�s cs�kken�s lehet a r�gi�s piacokon.

A k�vetkez� napokban sem v�rhat� t�l sok j�: ha megindul az elad�si hull�m, �s a kor�bban be�rkezett k�lf�ldi t�ke ir�nya megv�ltozik, akkor hasonl� keresked�sre lehet sz�m�tani; az �rfolyamok magas forgalom mellett tov�bb zuhanhatnak – �ll a bank elemz�s�ben.

S�r�l�kenny� v�lt a piac

Ami a forint �rfolyam�t illeti, Barcza Gy�rgy az elm�lt napok t�rt�n�seit l�tva is viszonylag optimista a tov�bbi napok, hetek alakul�s�t illet�en. Az ING elemz�je szerint a nemzetk�zi kl�ma megv�ltoz�s�nak be�raz�d�sa m�r a v�g�hez k�zeledik. N�h�ny napon bel�l megnyugodhatnak a befektet�k, de arra mindenk�ppen fel kell k�sz�ln�nk, hogy a j�v�ben s�r�l�kenyebb�, volatilisebb� v�lhatnak a piacok �zsi�ban, Latin-Amerik�ban �s Kelet-K�z�p-Eur�p�ban is.

A magyar makroadatok, illetve a hazai v�llalatok teljes�tm�nye sem negat�v, sem pozit�v ir�nyban nem tudja d�nt�en befoly�solni a r�szv�ny-, illetve p�nzpiaci tendenci�kat – mondj�k az elemz�k. Barcza Gy�rgy szerint k�r�lbel�l 20–80 sz�zal�kban sz�m�t a hazai �s a nemzetk�zi k�rnyezet az �rfolyamok alakul�s�ban.