Az Eur�pai Bizotts�g a j�v� h�napban �j hat�rid�ket szab a magyar �llamh�ztart�s hi�ny�nak cs�kkent�s�re. Erre az�rt van sz�ks�g, mert Magyarorsz�g er�teljesen m�dos�totta az idei �s a j�v� �vre vonatkoz� �llamh�ztart�si deficit c�ljait – �rta cs�t�rt�k�n a Reuters.

A bizotts�gnak nincs m�s v�laszt�sa, minthogy tov�bbi l�p�seket javasoljon a t�lzott deficit elj�r�s keret�ben - k�z�lte az illet�kes, aki neve mell�z�s�t k�rte. A javasolt l�p�sek arra vonatkozhatnak, hogy Magyarorsz�gnak milyen m�rt�kben �s mikorra kell cs�kkentenie az �llamh�ztart�s hi�ny�t.

A bizotts�g erre vonatkoz� javaslat�t v�rhat�an nem a j�v� h�ten, hanem ut�na, de m�g okt�berben teszi meg, majd azt az Ecofin, vagyis a p�nz�gyminiszteri tan�cs j�v� havi �l�s�n fogadja el. A br�sszeli illet�kesek korainak tartott�k annak latolgat�s�t, hogy az uni� mikor �s milyen m�rt�k� p�nz�gyi megszigor�t�st v�r majd el Magyarorsz�gt�l.

A Reuters eml�keztet arra, hogy Veres J�nos p�nz�gyminiszter az �llamh�ztart�s idei �vre vonatkoz� deficitc�lj�t a kor�bbi - GDP-hez viszony�tott - 3,6 sz�zal�kr�l 6,1 sz�zal�kra emelte, a j�v� �vi hi�nyc�lt pedig 2,9 sz�zal�kr�l 4,7 sz�zal�kra.

Mivel Magyarorsz�g nem tagja az eur��vezetnek, az Eur�pai Uni� b�ntet�st nem szabhat ki a deficitc�l teljes�t�s�nek ism�telt - az id�n imm�r a negyedik �ve t�rt�n� - megs�rt�se miatt, de az uni� p�nz�gyminiszterei r�szben befagyaszthatj�k a region�lis fejleszt�si alapot, amennyiben nyom�st akarnak gyakorolni Budapestre.

Nem val�sz�n� azonban, hogy az EU befagyasztja a Magyarorsz�gnak juttatand� t�mogat�sokat, ezzel ugyanis bonyol�tan� a N�metorsz�ggal �s Franciaorsz�ggal szembeni uni�s d�nt�seket. Amennyiben a bizotts�g t�ls�gosan szigor�an l�pne fel Magyarorsz�ggal szemben, �gy fokoz�dna a nyom�s arra, hogy N�metorsz�ggal �s Franciaorsz�ggal szemben is ugyanolyan kem�nyen j�rjon el - v�lekedett a meg nem nevezett br�sszeli illet�kes.